Az Egyesült Államokban, a New Hampshire állambeli Bretton Woodsban 1944. július 1-jén ült össze az Egyesült Nemzetek Monetáris és Pénzügyi Konferenciája, amelyen 44 ország 730 képviselője a második világháború után újjáépítendő gazdasági rendszer alapelveiről tárgyalt. A résztvevők olyan nemzetközi intézmények létrehozására törekedtek, amelyek szükség esetén a tagállamok rendelkezésére bocsátják a fizetésimérleg-hiányuk kiegyenlítéséhez vagy gazdasági fejlesztési terveik megvalósításához igényelt devizaösszeget, így akadályozva meg az 1929-es világgazdasági válsághoz hasonló krízisek kialakulását, elősegítve a háború okozta károk felszámolását, egy új, nemzetek közötti sokoldalú kereskedelmi-pénzügyi együttműködés kialakítását.
Az 1944. július 22-én aláírt záróokmánnyal életre hívták a háború sújtotta európai országok újjáépítését finanszírozó Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (International Bank for Reconstruction and Development - IBRD), közismert nevén a Világbankot, valamint az elszámolásokat megkönnyítő Nemzetközi Valutaalapot (International Monetary Fund - IMF).
A tanácskozáson kidolgozott és az IMF által ellenőrzött aranydeviza-rendszer 1973 tavaszán ugyan összeomlott, de az itt létrehozott intézmények, az IMF és a Világbank ma is a nemzetközi pénzügyi rendszer kulcsfontosságú elemei.
A Világbank és testvérszervezete, a Valutaalap hivatalosan 1945. december 27-én jött létre Washingtonban, 29 ország részvételével, a két szervezet kormányzótanácsát 1946. március 8-án a Georgia állambeli Savannah-ban iktatták be hivatalába. A Világbank 1946. június 25-én, a Valutaalap 1947. március 1-jén kezdte meg működését, 1947. november 15-én lettek az ENSZ szakosított intézményei.
A Nemzetközi Valutaalap - amelytől az első hitelt Franciaország hívhatta le 1947. május 8-án - elsődleges feladata a valutaárfolyamok stabilitásának elősegítése, a szabályozó árfolyam-megállapodások elérése, a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növelése. A szervezet a tagállamok fizetésimérleg-problémái esetén kölcsönöket folyósít, ezeket úgynevezett "különleges lehívási jogokként" (SDR) ismert elszámolási egységben lehet felvenni. Az SDR egy valutakosár, amelynek értékét a legjelentősebb valuták súlyozása alapján határozzák meg. Deviza-összetétele 2016. október 1-jén, 35 év után először változik majd, az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a font-sterling mellé ötödikként felveszik a kínai "népi pénzt" (renminbi), közismert nevén a jüant is.
Az IMF legfőbb szerve az alapvető döntéseket meghozó, évente ülésező Kormányzótanács, amelybe minden tagállam egy-egy kormányzót és kormányzó-helyettest (általában a nemzeti bank elnöke vagy a pénzügyminiszter) küldhet. A testület üléseit testvérszervezete, az IBRD Kormányzótanácsával közösen tartja. Az IMF folyamatos működéséért az általában hetente egy-két alkalommal ülésező, 24 tagú igazgatótanács felel, ennek elnöke az IMF vezérigazgatója (2011 júliusa óta a francia Christine Lagarde). A döntéshozatali rendszerben a szavazati arány a tagállamok részvényeinek nagysága szerint oszlik meg.
Az IMF-nek jelenleg 188 tagállama van, az IMF-tagság az IBRD-hez való csatlakozás feltétele.
Míg a Valutaalap a makroszintű egyensúly megőrzésén, illetve kialakításán, addig a Világbank a gazdasági növekedés beindításán dolgozik. A Világbank ma már nem egyetlen intézményt jelent, mivel az eltelt évtizedekben az új feladatok megoldására új szervezeteket alapítottak. A Világbank-csoportot az IBRD mellett az 1956-ban életre hívott Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), az 1960-tól működő Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA), az 1966-ban megalakított Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) és az 1988-ban létrehozott Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség (MIGA) alkotják.
A Világbankot is az évente ülésező, a tagállamokból delegált kormányzókból álló Kormányzótanács irányítja. A Világbank-csoport elnöke által vezetett, heti rendszerességgel ülésező, 25 tagú igazgatótanács felel az üzletpolitikáért és hagyja jóvá a kölcsönöket. Az igazgatók irányítják az IBRD két fiókintézményét (IFC, IDA), a MIGA-nak külön igazgatótanácsa van, ám ennek legtöbb tagja is részt vesz a másik három szervezet közös igazgatótanácsában. (Az ICSID-et az Adminisztratív Tanács irányítja, ülésein a Világbank-csoport elnöke elnököl, de a döntésekben nincs szavazati joga.) A Világbank elnökét az igazgatótanács választja meg, 2012 júliusa óta az amerikai Jim Yong Kim tölti be a tisztet. A Világbank elnökét jellemzően az Amerikai Egyesült Államok adja, míg az IMF-nek hagyományosan európai - általában francia - vezérigazgatója van. Ezt a gyakorlatot a tagállamok egyre többször vitatják, a posztok megpályázása a jövőben várhatóan más nemzetiségű szakemberek számára is lehetővé válik majd. A döntéshozatali rendszerben a szavazati arány itt is a tagállamok részvényeinek nagysága szerint oszlik meg.